A Zemplén legszebb várai: öt szuper kirándulóötlet
2020. június 04. írta: traveladdict

A Zemplén legszebb várai: öt szuper kirándulóötlet

Észak-Magyarországon és úgy általában Magyarország határai közelében járva óhatatlanul várakba botlik az ember. Emlékszem, iskolás koromban nem telt el úgy év és osztálykirándulás, hogy legalább egy várat útba ne ejtettünk volna, ami már akkor is csodálattal töltött el.  Hiszen melyik gyerek ne játszott volna el azzal a gondolattal, hogy ő a vár hercegkisasszonya, aki csak arra vár, hogy hosszú haját leeressze a toronyból. Vagy pedig bátor hercege, aki megküzd a sárkánnyal, vagy más lovagokkal a kiszemelt hölgy kegyeiért.

img_3327v.JPG

Szerencsére az egykori végvárrendszer erődítményei kiállták az idő próbáját és ma már a dombok tetejéről nem az ellenséget, hanem a kirándulni vágyókat figyelik árgus tekintetekkel. Az északi régió eldugott természeti kincsei után (erről ITT írtam) a Zemplén legszebb várainak eredtem utána, amelyet beszámoló formájában elhoztam öt kirándulóötlettel együtt.

Boldogkő Vára

Nemcsak a Zempléni-hegység, hanem egész Magyarország legkülönlegesebb váráról van szó. A függőleges hegygerincen végigfutó nyúlvány engem leginkább a kínai nagy falra emlékeztet, bár az eredeti verzióval még nem volt szerencsém találkozni. Boldogkő Vára a tatárjárás után épült a Hernád völgyének védelmére, ám jelentős hadászati szerepet sosem töltött be.

img_3291v.JPG

Az épület viszontagságos időket élt át és sokszor gazdát is cserélt. Utolsó ura Thököly Imre volt, ezt követően a Habsburgok a várat leromboltatták, majd hosszú évszázadokon át parlagon állt. Az 1960-as években kezdték el a régészeti feltárásokat, majd állították helyre a várat a ma is látható formájában 2003-ban.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

A Zemplén tele van szebbnél szebb várakkal, amelyek közül kedvünkre válogathatunk, ha kirándulást szeretnénk tenni a múltba �� ⁣ ⁣ Közülük is a legikonikusabb Boldogkő Vára, amely meredek hegygerincre épített “nyúlványával” leginkább a kínai nagy falra emlékeztet � ⁣ ⁣ Ha Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jártok, jó szívvel ajánlom az alábbi várak felkeresését, amelyek között egy kakukktojás is rejlik �. Az utolsó nem vár, hanem egy kastély, ellenben gyönyörű. Mentsd el a listát későbbre, ha hasznos lehet @traveladdict.hu �⁣ ⁣ �Boldogkő vára⁣ �Füzéri vár⁣ �Sárospataki Rákóczi-vár⁣ �Regéci vár⁣ �Szerencsi vár⁣ �Diósgyőri vár⁣ �Ónodi-vár⁣ �Füzérradványi-kastély

Szombati Orsi ✧Traveladdict.hu (@traveladdict.hu) által megosztott bejegyzés,

Boldogkő szabálytalan alakú vára sok érdekességgel várja a látogatókat, mint az ezer katonából álló ólomkatona-kiállítás, egy középkori kohó, amelyben bronzot állítottak elő, illetve több kisebb tematikus, mint például zászló-és helytörténeti kiállítás. Az alsó és felső várból álló épületben egy száraz-malom is helyet kapott, amivel azt szemléltetik, hogyan zajlott régen a gabonatermékek őrlése. Ezeket ugyanis a vár mélyén vermelték el öt és fél méter mélyen, míg a vizet egy 26 méter mély ciszternában tárolták, ami egyben a falu kútjaként is funkcionált.

A vár legrégebbi része az ötemeletes öreg torony, míg a legimpozánsabb az Oroszlánszikla. Ez utóbbi egy őrbődé a várfal végén, ahonnan szenzációs kilátás nyílik mind a várra, mind pedig az Aranyos-völgyre. Boldogkőváralján járva ne hagyjuk ki a vár pincéjében található borozót sem, amely Balassi Bálint emlékét őrzi. Híres költőnk ugyanis gyakran vendégeskedett Boldogkőn, itt írta a Borivóknak való című versét is.

img_20200517_121212v.jpg

img_20200517_120039v.jpg

Füzér

Füzér azon kevés várak közé tartozik, amelyek a tatárjárás előtt épültek. Régészek és történészek is megegyeznek abban, hogy valamikor a 13. század elején az Aba nemzetség ága építette. II. András révén királyi vár lett, majd később hűségbirtok, amit az Anjouk, később pedig a Luxemburgiak adtak ajándékként a Zemplénben élő, lojális birtokos családoknak. Leghíresebb tulajdonosa a Perényi család volt, akik 1389-ben kapták meg Füzér várát és egészen 1567-ig uralták azt. Érdekes módon a vár sosem volt a család székhelye, inkább reprezentációs célokat szolgált.

img_20200517_164940v.jpg

A Perényiek az erődítményt folyamatosan bővítették, először gótikus, majd később reneszánsz stílusban és falai között „tárolták” az értékes ingóságaikat. Ám nemcsak a Perényiek, hanem az ország kincsestára is volt Füzér vára. A Mohácsi-csata után itt őrizték egy ideig a Szent Koronát, aminek helyét a mai napig láthatjuk a kiállítóteremben, de Báthory Gábor erdélyi fejedelem híres arcképe is a vár falán lógott egy darabig.

fuzer29.jpg

Forrás: fuzervara.hu

 

Ma a vulkanikus kúpon álló vár a Zempléni-hegység leglátványosabb és legszebb erődítménye, és Magyarország 7 természeti csodájának egyike. Hófehér falai már messziről világítanak a falu felé közeledve, ám bejáratát csak egy 170 méteres kaptatóval lehet elérni gyalogosan. Ha felértünk és kifújtuk magunkat, induljunk el a teljesen felújított és gazdagon berendezett vár felfedezésére. A füzéri vár legértékesebb része a várkápolna, amelybe a helyreállítás során igyekeztek eredeti elemeket beépíteni, de a várkonyha, a férfi és női palotaszárny is legalább ilyen látványos. A felsővár teraszain álljunk meg és élvezzük a Nagy-Milic vonulataira nyíló panorámát és a Zemplén erdőrengetegét.

Sárospatak

Hazánk egyik leghíresebb és a késő reneszánsz építészet remeke a sárospataki Rákóczi-vár. Az erődítményt a mohácsi csata után az 1530-as években kezdték el építeni és aranykorát I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házasságát követően élte. A közel 100 éves Rákóczi-éra alatt épült meg a belső udvaron látható Lorántffy-loggia, amely a magyar reneszánsz építészet kiemelkedő alkotása.

img_20200514_153512v.jpg

A törökök nem dúlták fel ezt a várat, ennek köszönhetően a legrégebbi része, a Vörös-torony, a mai napig szép állapotban megmaradt. A kuruc szabadságharc után a vár a sorsát nem kerülhette el. II. Rákóczi Ferenc 1708-ban még megtartotta itt híres utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését, ám utána osztrák kézbe került az épület. A külső vár nagy részét felrobbantották, köveit pedig a lakosság elhordta, hogy lakóházat építsen belőlük.

sarospatak_castle_21.jpg

Forrás: wikipedia.hu

 

Szerencsére a Bodrog-partján álló várat mára teljesen felújították, amely gazdag gyűjteményével a környék legfontosabb turisztikai látványossága lett. A vár kiállítótermeiben Rákóczi korabeli bútorok és használati eszközök kaptak helyet, amelyek láttán el tudjuk képzelni, milyen lehetett egykor az ország leggazdagabb családjának az élete.

img_3186v.JPG

A történelem iránt érdeklődők számára valódi kincsestár a Rákóczi-vár, amelynek minden részlete beszél: a XVII. századi "Sub-Rosa erkély", a Wesselényi-féle összeesküvés titkos tárgyalószobája, az egykori ágyúöntő műhely, az Olaszbástya és végül a kazamata. Tegyünk egy nagy sétát a vár kertjében, ahol egy 190 éves japán akác uralja a látképet, majd pedig a Vízikapun keresztül menjünk le a Bodrog-partra, ahonnan a legszebb panoráma nyílik a Rákóczi-várra.

Regéc

Ha már Rákóczi család, akkor irány a 639 m magas Várhegy, amelynek tetején a regéci vár csúcsosodik. A tatárjárás után emelt erődítményben töltötte II. Rákóczi Ferenc gyerekkori éveit édesanyjával, Zrínyi Ilonával együtt, míg Munkácsra nem költöztek. Regéc vára a kuruc felkelésben fontos szerepet játszott, nem véletlen, hogy az osztrák császári csapatok nagy erőkkel készültek az ostromára. Az 1686-os bevonulást követően az épületet szinte teljesen lerombolták és alig pár része maradt meg sértetlenül.

img_20200517_135254v.jpg

A jelenleg is felújítás alatt lévő regéci várat egy jó 30-40 perces erdei sétával lehet elérni, legegyszerűbben Regéc faluja felől, ám bőven megéri érte felmenni a hegy tetejére. A négy emeletes Öregtoronyban egy különleges multimédiás kiállítás kapott helyet, míg a torony tetejéről fantasztikus, 360 fokos körpanorámának lehetünk részesei. Sétáljunk át a vár északi bástyájához is, amely alatt egy 30 méter hosszú barlang húzódik, ahol egykor élelmiszert és vizet tároltak.

Szerencs

A Zemplénben járva nem maradhat ki a szerencsi vár sem, bár a település neve hallatán a legtöbb embernek inkább a csokigyár jut az eszébe. A Hegyalja kapujának is nevezett település azonban egy késői reneszánsz stílusú Rákóczi-várnak is otthont ad, amely ráadásul a térség legfiatalabb vára is egyben.  Az eredetileg bencés kolostornak épített vár a virágkorát Rákóczi Zsigmond idején élte. Nekem ez a vár inkább lakóépületnek tűnt első látásra, mintsem várnak és nem is tévedtem nagyot. Az épület egyik felében ugyanis turistaszálló működik, míg a másikban a Zempléni Múzeum kiállítása kapott helyet.

img_3266v.JPG

Egy gyönyörű reneszánsz kőlépcső vezet a múzeum különleges gyűjteményéhez, a közel egy millió darabos képeslap kollekcióhoz, ami a vár legértékesebb szellemi öröksége. A legédesebb pedig kétségkívül a csokoládé történeti kiállítás, ami a cukor- és csokoládégyárnak állít emléket. Sétáljunk egyet a hangulatos tó ölelésében fekvő várkertben, majszoljunk el egy finom szerencsi csokoládét, majd csobbanjunk egyet a település gyönyörű fürdőjében.

img_3247.jpg

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!