Julianus kilátó: a Dunakanyar őrszeme
2020. május 21. írta: traveladdict

Julianus kilátó: a Dunakanyar őrszeme

A Dunakanyar hazánk egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, amely a folyó Esztergom és Budapest közötti szakaszát jelöli. Nemcsak természeti, hanem kulturális és történelmi örökségénél fogva is több tízezren keresik fel hétvégente. Elég csak a Visegrádi-várra gondolnunk, amelynek lenyűgöző panorámája mellett én sem mehettem el szó nélkül, amit  ITT meg is írtam.

img_20200502_173744v.jpg

Nos, a jó hír, hogy a korlátozások feloldásának köszönhetően végre szabadon mozoghatunk az országhatárokon belül és kirándulhatunk egy nagyot. A nagyot szó szerint tessék érteni, ugyanis ahhoz, hogy a címben szereplő őrtoronyba eljussunk, hegyet kell másznunk. Aggodalomra azonban semmi ok, mindezt gyalogosan és mindenféle hegymászói előképzettség nélkül megtehetjük.

img_2708v.JPG

img_20200502_170531v.jpg

A legszebb kilátás a Dunakanyar U alakú szakaszára Dömös és Nagymaros magasságából nyílik. Választhatunk, hogy a Visegrádi-hegység egyik legmagasabban fekvő csúcsára, a Prédikálószékre (639 m) kapaszkodunk fel, vagy pedig az átellenes oldalon lévő Hegyes-tetőre (482 m), amelynek a tetején őrszemként a Julianus-kilátó áll. Én ez utóbbit választottam, ugyanis kíváncsi voltam más látványosságokra is, amiket a Nagymarosról kiinduló túra érint.terkep.jpg

A közepesen nehéznek mondható körtúra teljes hossza 12,9 km, amit kényelmesen 5 óra alatt lehet megtenni, ám ebben már az ebéd-és fotószünet is benne foglaltatik. A terepen összesen 420m a szintkülönbség, sok helyen bedőlt fák és meredek emelkedők nehezítik a haladást, ezért csak megfelelő túracipővel érdemes nekivágni az útnak. Hogy a nehézségek ellenére mégis miért érdemes felmászni a Nagymarost övező hegy tetejére, miket lehet látni útközben, azt képek segítségével most elmesélem.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Május 10. közel áll a szívemhez. Ma van ugyanis a madarak és fák napja, amit 1902 óta ünneplünk Magyarországon ��⁣ ⁣ A természet szeretetét kiskoromtól kezdve magamba szívtam. Egy Borsod megyei faluban nőttem fel, ahol a környezetismeret óra részét képezte, hogy kis állat-és növényhatározóval jártuk a mezőt �⁣ ⁣ Később a Fürkész zsebkönyv összes kiadását is beszereztem, hogy minél több mindent be tudjak azonosítani a körülöttem lévő világból. Pont tegnap jutott eszembe túrázás alatt, hogy legközelebb ha otthon vagyok, elhozom a könyveket magammal Budapestre. A természet és erdők iránti szeretetem ugyanis mit sem csorbult gyerekkorom óta, a tudásomra mindez már nem mondható el �⁣ ⁣ Ám ha már madarak és fák napja van, az egyik kedvencem a galagonya, aminek a ruhája a mondóka szerint is izzik és aminek a virágát a kezemben tartom. Isteni finom tea, szörp és lekvár készül belőle, próbáljátok ki. Nem mellesleg a galagonya az egyik legjobb gyógynövény szívproblémákra is ❤️⁣ ⁣ Ha van kedvetek, írjátok meg kommentben, nektek mi a kedvenc fátok vagy madaratok, ha van ilyen.⁣ ⁣

Szombati Orsi ✧Traveladdict.hu (@traveladdict.hu) által megosztott bejegyzés,

A túra Nagymarosról indul, ahol a vasútállomást elhagyva a hétvégi víkendházakkal és régi, elhagyott borospincékkel megtűzdelt kaptató rögtön bemelegítést ad a combizmoknak, csak úgy miheztartás végett. Az aszfaltos úton ugyan fel lehet menni egy darabig kocsival, de nincs értelme, ugyanis visszafelé nem ezen az úton jön majd le az ember. Úgyhogy a legjobb megoldás, ha a templom közelében parkolunk le, ha autóval érkeztünk, vagy ha vonattal, akkor rögtön az állomástól el lehet kezdeni a túrát.

img_2618v.JPG

Miután a Szamaras utca emelkedőjén sikeresen túljutottunk, máris vár ránk egy kis jutalom a Gánti Tibor emléktábla formájában. Az egykori vegyészmérnök, akinek a nevéhez az élet mesterséges előállításának alapjai is kötődnek, gyakran időzött itt a Duna szorosban. Látva a sziklák pereméről a hömpölygő folyót az uszályokkal, a háttérben csúcsosodó Visegrádi-várat és szemben Dömös apró házait, meg tudom miért, miért szeretett itt a professzor úr üldögélni.

img_2667v.JPG

img_20200502_143909v.jpg

A rövid kitérő után folytassuk utunkat a sárga barlangjelzésen tovább a Remete-barlangok felé. Nálam ez volt az a pont, amikor feltettem a kérdést, hogy biztosan jó irányba megyünk? Az út ugyanis nem úgy néz ki, mintha turistaösvény lenne.  A morzsalékos vulkanikus talajon a terep folyamatosan emelkedik (350m) és folyamatosan bedőlt fákat kell kerülgetni, vagy épp átmászni rajtuk. Az Ördög-hegy mindenesetre elég trükkös túra szempontjából és néhol tényleg látni magát az ördögöt is falra festve. Ám ne ijedjünk meg tőle, teljesen ártalmatlan.

img_20200502_152932v.jpg

img_2675v.JPG

A hegy tetején sétálva kisvártatva megérkezünk a Remete-barlangokig, amelyek pontosan a Dunára és Dömösre néznek rá. Hiába, élni tudni kell. A 10 üregből álló képződmények csak félig természetesek, ugyanis ember vájta ki őket a már meglévő mélyedésekből. A középkorban bencés szerzetesek használták sziklatemplomként, amelynek nyomait a „mellékhajókban” még fel lehet fedezni.

img_2695v.JPG

img_2697v.JPG

A legenda szerint az 1800-es évek végén egy remete élt a hegy tetején, akinek a szamara önállóan közlekedett vizes vödrökkel a Dunáig, majd vissza (így már értelmet nyer a Szamaras út elnevezés). A helyiek gyakran felkeresték a remetét tanácsért, vagy adományt küldtek neki a szamárral. A szomorú történet szerint a csacsi egyik nap megbotlott és a Dunába esett. A remete hiába várta, nem jött vissza, így ő is meghalt. Akárhogy is történt a dolog, a barlangok érdekesek, bár én többet vártam tőlük. Ha kíváncsi vagy, hogy melyek a kedvenc hazai barlangjaim, ITT írtam róluk.

img_2695v_1.JPG

img_2696.JPG

A Remete-barlangok után egy meredek emelkedő visz fel a 484 m magas Hegyes-tetőre, ahol a Miklós Lili emlékére állított padon jól esik egy picit kifújni magunkat. Ha idáig eljutottunk, innen már az út egyenes és gyönyörű fák között vezet az út a hőn megérdemelt kilátóig.  Ha néhol korlátokkal bekerített mély lyukakat látunk, az nem a véletlen műve, ugyanis innen bányászták azokat a köveket is, amiből a Julianus-kilátó 1939-ben az Encián Turisták Egyesülete kezdeményezésére megépült.

img_20200502_174118v.jpg

A Szent Mihály-hegy tetején álló kilátó szépen fel van újítva és leginkább egy középkori bástyára emlékeztet. A 15 méter magas kőtorony valójában egy barátságos őrszem, ami folyamatosan nyitva áll az ideérkezők előtt. 

img_20200502_173039v.jpg

img_20200502_173945v.jpg

Az épület érdekessége, hogy van egy középső része, ami teljesen fedett. A csigalépcsőn felfelé haladva jó egy picit elidőzni itt, főleg olyan tériszonyosnak, mint én. Vagy akár el is fogyaszthatjuk a panorámás kilátóablakok mögött az otthonról hozott szendvicsünket. Azonban miután ezzel végeztünk, okvetlen menjünk fel a kilátó tetejére, ahonnan a kilátás elképesztő.  A panorámát 270 fokban a Duna uralja a Visegrádi-várral és Salamon-toronnyal a háttérben. Míg a másik oldalán a Börzsönyre és Nyugat-Szlovákiára vethetünk távoli pillantásokat. A túra végén, lefelé ereszkedve a hegyről, még egy pillanat erejéig feltűnik a szemünk előtt a fellegvár, majd szép lassan elérjük Nagymaros lakóházait, amellyel a körtúránk véget is ér.

img_20200502_173744v.jpg

img_2727v.JPG

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!