Suto Orizari, a világ roma fővárosa
2019. június 23. írta: traveladdict

Suto Orizari, a világ roma fővárosa

Milyen az élet egy olyan helyen, ahol 80%-ban romák élnek? Nem egy faluban, hanem egy egész városrészben, amely ráadásul önálló jogokat is kapott. Kik laknak ott és milyen jövőkép vár rájuk? Egyáltalán hogyan lett egy városrész a romák fővárosa? Suto Orizari nevével először egyetemi PhD tanulmányaim alatt találkoztam. Az egyik csoporttársam a világ legnagyobb roma közösségéről tartott egy prezentációt és kutatási eredményeit osztotta meg velünk. Habár ez már jó pár évvel ezelőtt volt, a mélyszegénységben élő, lovaskocsival közlekedő romákról mutatott kép élénken megmaradt bennem.

img_1300.JPEG

A második találkozásra a Sutkaként is elhíresült negyeddel Szkopje történelmi belvárosában került sor, amikor is a régi kőhídon koldusként kéregető, anyjuk nélküli 3-4 éves gyerekekre lettem figyelmes. Majd később a Carsija bazár közelében roma kislányok jelentek meg, akik nem értettem miért, de az üres PET-palackokat szerették volna elkérni a járókelőktől.

img_9405.JPEG

A harmadik találkozást Suto Orizarival már tudatos és hosszas előkészítés előzte meg. Amikor körvonalazódott az Észak-Macedóniába való utazásom, elhatároztam, hogy szeretném a saját szememmel is látni és megtapasztalni, milyen az élet a világ legnagyobb roma közösségében, ahol a becslések szerint 35-40.000 roma lakik. Azért csak becslések szerint, mert 2002-ben volt utoljára népszámlálás és sokaknak hivatalos papírja sincs, így gyakorlatilag olyan, mintha ezek az emberek nem is léteznének.

img_1246.JPEG

20190610_090725813_ios.jpg

Szerencsére a helyi, roma önkormányzat nyitott volt arra, hogy fogadjon és egy interjú mellett körbevezessen a negyeden. A találkozás történetét mesélem el most a séta során készült képekkel együtt, milyen volt Suto Orizari, a világ roma fővárosa. A bérelt autóval leparkolunk az előzetesen kapott címnél, ahol az önkormányzat épülete található és ahol a helyi képviselőtestület beruházásokért felelős vezetőjével, Srdjan Amettel találkozunk. A telefont a kezembe véve automatikusan elkezdek kattintgatni, működésbe lép a turista üzemmód.

img_1252.JPEG

img_1251.JPEG

Kisvártatva közelebb lépnek hozzám és jelzik, hogy itt inkább ne fotózzak, meg úgy általában sem szeretik az itt lakók, ha fotózzák őket, úgyhogy profi képek helyett egy-egy elkapott pillanatot tudok megosztani illusztrációként. Suto Orizari hivatalos zászlója: a kék az eget, a zöld a földet jelképezi. A piros kerék, ami egy indiai csakra, pedig a származásukra utal. A romák Európa legnagyobb kisebbségi közösségének számítanak és azt vallják, hogy Indiából érkeztek az európai kontinensre 1000 évvel ezelőtt. Számuk közel 12 millióra tehető az Európai Tanács szerint, amelyből 200.000 fő Észak-Macedónia területén él.

img_1255.JPEG

A romák a 15. század óta élnek Macedóniában, de sosem telepedtek le Sutkában egészen az 1963-as nagy földrengésig, amikor is Szkopje 80%-a teljesen elpusztult. A város újjáépítésére monumentális tervek születtek és a korábban parlagon álló legelőt (maga Suto Orizari neve is ezt jelenti) kijelölték, hogy itt építsen új lakóhelyet magának a roma közösség.  A nagyrészt csináld magad építkezésnek köszönhetően nem minden épület van bejegyezve a földhivatalban, ezért sok helyre nem tudták bevezetni az áramot és vizet sem, ami az önkormányzat számára elég nagy fejtörést okoz.

img_1305.JPEG

img_1276.JPEG

Suto Orizariban a viskóktól elkezdve a burkolatlan kockaépületen át a többszintes luxusvilláig minden típusú ház megtalálható. A házak nagyságára vonatkozó kérdésemre Srdjan megerősíti, hogy azért ilyen nagyok, főként a helyiek által Beverly Hillsként is említett részen, mert a régi hagyományokat követve egy háztartásban él több generáció, beleértve a fiatal házasokat és nagyszülőket is.

img_1315.JPEG

A lányok már fiatal koruktól kezdve az esküvőre készülnek és erre gyűjtik a pénzt. A hagyományos roma esküvő Suto Orizariban három napon keresztül tart, amire a szomszédos Szerbiából és Bulgáriából hívnak neves zenészeket €15-20.000 fellépti díj fejében, míg az összköltség nem ritkán az 50.000€-t is meghaladja.

img_1238.JPEG

Klasszikus menyasszonytánc nincs, ellenben borravaló igen, de az a zenekarnak megy. Úgy tűnik, a jó hangulat minden pénzt megér. A 200-300 fős lagzik nagy érdeklődésre tartanak számot a helyiek körében és az önkormányzat tervei között szerepel, hogy az idelátogatók részére lehetőséget adnak betekinteni egy-egy roma esküvőre, vagy egy-egy család meglátogatására, hogy jobban megismerjék a hagyományaikat.

img_1270.JPEG

Ha már hagyományoknál tartunk fontos megemlíteni, hogy Suto Orizari a világ egyetlen olyan helye, ahol a roma a hivatalos nyelv. Saját roma TV csatornát is működtet város, de a fiatalok körében egyre jobban megfigyelhető az a tendencia, hogy mások akarnak lenni, mint amik és elhagyják a roma nyelv használatát. Főként a 14-25 év közötti korosztályra jellemző egyfajta önazonosság keresés, amelynek során inkább macedónként definiálják magukat, mintsem romaként. Ezáltal elvesztik a gyökereiket és identitásukat, aminek hosszú távon beláthatatlan következményei lesznek – teszi hozzá Srdjan.

img_1291.JPEG

A fiatalok és az oktatás a jövő kulcsa, vallják, és az itteni önkormányzat sokat tesz is azért, hogy a gyerekek ne az utcán legyenek, hanem az iskolában. Épp most épül egy modern óvoda (az előző 2017-ben leégett) a meglévő szakképző és általános iskolák mellé, amely 2019 szeptemberére készül el és 2000 gyermeket tud majd befogadni.

img_1332.JPEG

20190610_093948737_ios.jpg

Fontos felismerés volt az oktatást tekintve az, hogy az itt lévő intézményekben olyan pedagógusok tanítsanak, akik tisztában vannak a roma gyerekek speciális szükségleteivel - mint például az otthoni leckefelmondás, házi feladat írás vagy tízórai hiánya - és hogy az iskola ne kényszer legyen, hanem egy élvezhető hely a gyerekek számára, ahova öröm bejárni.

img_1348.JPEG

img_1350.JPEG

Az egyik általános iskolában, amely japán támogatással épült Suto Orizariban, volt szerencsém látogatást tenni és elképedve láttam, milyen szemléletes és modern eszközökkel felszereltek a tantermek. Arról már nem is beszélve, hogy szinten minden angolul is ki van írva, amely nyelvet már kiskortól kezdve tanítják az iskolában.

img_1341.JPG

Az igazgató mindössze egy 27 éves, ambiciózus fiatalember, aki ottjártamkor épp a legjobb tanulóknak járó díjakat adta át a nevelőtestülettel együtt. Srdjan Amet hangsúlyozza, hogy az oktatásba fektetett pénz kifizetődik. Amióta 1997-ben megalakult a roma önkormányzat 3000 diplomás fiatalt képeztek különböző ösztöndíj programok segítségével, közülük 100 hallgató mester, míg 20 fő PhD képesítést is szerzett.

img_1263.JPEG

Bár a diszkrimináció a munkahelyek betöltésében tetten érhető, a diplomás fiatalok nagy része NGO-knál helyezkedik el és különböző pályázatok révén próbálnak forrásokat szerezni az itt élő roma közösség életszínvonalának emelésére.  Mert pénz az nagyon kevés van. Az önkormányzat mindössze €500.000 éves központi támogatást kap és mivel itt nincsenek cégek, akik adót fizetnek, ezért bevételi források nélkül nem nagyon tud gazdálkodni az önkormányzat sem. A munkanélküliség egész Észak-Macedóniában égető probléma a maga 23%-os arányával, ami Suto Orizariban meghaladja az 50%-ot is.

img_1237.JPEG

img_1234.JPEG

Az itt élők legfőbb megélhetését a bazár adja, ahol jó minőségű, többségében Törökországból származó ruhákat lehet kapni töredék áron, mint Szkopje más részein. Emiatt hétvégente jelentős a bevásárlóturizmus, sokan itt szerzik be a ruhaneműiket. Jelenleg kaotikus a helyzet a bazár területén, ami a főutca két oldalán foglal helyet és az úton cikáznak át az emberek. Tekintettel arra, hogy a bazár adja a legfőbb jövedelemforrást az itt élő roma családok részére, a jövőben szervezettebb keretek közé szeretnék tenni a vásárt, akár egy erre kijelölt, új helyre - hangsúlyozza Srdjan Amet. Hozzáteszi, a csatornázás és szemétszállítás is fontos, megoldandó feladatok, hogy egy tiszta várost és élhető környezetet tudjanak teremteni a lakosok számára. 

img_1268.JPEG

img_1273.JPEG

Sétánk során elhaladunk egy hatalmas, fémkupolás mecset mellett is. Kérdésemre, miszerint mennyire gyakorolják a romák a muszlim vallást, azt a választ kapom, hogy nem igazán játszik fontos szerepet az életükben. Nem imádkoznak naponta ötször és mecsetbe is mindössze hetente egyszer járnak el. Mindenesetre az utcán látni asszonyokat fejkendőben, ők tartoznak a nagyságrendileg azon 10% közé, akik számára a vallás külsőségekben is megjelenik. A muszlim mellett Suto Orizariban van egy jehova és protestáns templom is, de azok inkább az itt élő albán és macedón emberek számára épültek.

img_1279.JPEG

img_1250.JPEG

A nyüzsgő utcákon, amelyeket többek közt Walt Disneyről, Indira Gandiról, Che Guevararól vagy Garcia Lorcaról neveztek el, időnként feltűnik egy-egy lovasszekér is, amelynek bakjáról meglepő, de mosolygó arc köszön vissza még a fényképezőgép ellenére is. A lovak fontos szerepet töltenek be a romák életében, hiszen valaha a vándorló életmódjukkal volt összefüggésbe hozható ez a foglalkozás, csakúgy mint a kötélfonás és a rézművesség is.

img_1319.JPEG

Ez utóbbi foglalkozások Suto Orizariban már javarészt kihaltak, azonban libákkal és galambokkal foglalkozó családokat még találni. Egy galambtenyésztő család büszkén mutatja a nagy becsben tartott madarait, amelyek versenyekre járnak és akár 150€-t is elkérnek darabjáért.

img_1286.JPEG

Lassan véget ér a séta és autós túra a mindössze 8 km hosszú Suto Orizari negyedben. Megköszönöm Srdjan Ametnek, a roma önkormányzat fejlesztésekért felelős vezetőjének a szíves vendéglátást és fogadtatatást, akinek a segítsége nélkül valószínűleg nem jutottam volna el ezekre a helyekre és tapasztalhattam volna a saját szememmel, milyen az élet a világ roma fővárosában. Mielőtt elindulunk a repülőtérre, még betérünk Suto Orizariban a Pinokkió nevű étterembe egy gyors pizzára, ahol az ételre várva a következő gondolatok kavarognak a fejemben: „Olykor azt gondoljuk, a szegénység éhesnek, mezítelennek és hontalannak lenni. Mégis a legnagyobb szegénység nemkívántnak, nem szeretettnek lenni és tudni, hogy senki sem törődik veled. El kell kezdenünk gyógyítani ezt a szegénységet a saját otthonainkban.”

img_1343.JPEG

traveladdictlogo_cmyk.jpg

Ne maradj le semmiről! További képekért és történetekért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!