Szkopje: ahol a régi és az új találkozik
2019. június 15. írta: traveladdict

Szkopje: ahol a régi és az új találkozik

Előfordult már veletek olyan, hogy lefoglaltatok egy repülőjegyet egy országba, de nem oda érkeztetek meg? Ráadásul úgy, hogy közben a gép nem változtatott irányt? Velem pont ez történt a legutóbbi utazásomon, amikor is a Balkán felé vettem az irányt, egészen pontosan Szkopjébe.

img_0691.JPEG

img_0724.JPEG

A repülőjegy vásárlásakor még Macedóniának hívták az országot, 2019 februárja óta viszont átnevezték Észak-Macedóniának. Ezzel pont került a Görögországgal évtizedek óta fennálló vita végére, amely abból fakadt, hogy Görögország északi területét is ugyanígy, Macedóniának hívják. Most, hogy a névváltoztatással látszólag rendeződött a nézeteltérés a két ország között és önálló országként lett egy Észak-Macedóniánk és Görögország részeként megmaradt egy Macedóniánk, felvilágosultan vágtam neki az utazásnak. Korábban már volt szerencsém a Balkán részeként Bosznia-Hercegovinát bejárni (erről ittitt és itt írtam), amely elég magasra tette a mércét a mostani utazáshoz.

img_9263.JPEG

A repülőgép ablakából kifelé tekintgetve örömmel nyugtáztam, hogy a természeti szépségekben itt sem lesz hiány és jó szolgálatot fog tenni még a bérelt autó. Az utazás első állomásaként Észak-Macedónia fővárosát, Szkopjét jártuk be, amely kulturális és építészeti kavalkádjával azonnal belopta magát a szívembe. A kettő, még ha elsőre nem is gondolná az ember, szervesen összefügg. A meghökkentő, már-már giccsbe hajló épületek és köztéri alkotások mögött nem más, mint a macedón egység és kulturális identitás demonstrálása rejlik.

img_0598.JPEG

Szkopje már i.e. 3500 óta lakott terület volt, de olyan szerencsétlenül alakult a történelme, hogy valaki mindig uralkodott az itt élő népek felett. Először a rómaiak, majd utána a bolgárok és bizánciak marakodtak rajta, végül 1392-ben megérkeztek a törökök, akik majdnem 500 éven keresztül laktak itt. A hosszú muzulmán uralomnak a vallás mellett építészetileg is sok nyoma van a városban, bár az 1963-as nagy földrengés sok műemlék épületet romba döntött. A 20. század világháborúi, az azt követő balkáni háborúk és Jugoszlávia felbomlása utáni térképrendeződést követően 1991-ben lett önálló állam Macedónia, ami 4 hónapja már egészen pontosan Észak-Macedónia.img_0611.JPEG

img_0615.JPEG

Egy fiatal országról beszélünk tehát, amely keresi az identitását és gyökereit, amelyet hosszú évszázadokon át elnyomtak a hódítók. Ezért 2010-ben meghirdetnek egy országos nemzetépítő programot, amely a macedón történelem újraértelmezését és az antik időktől fogva tartó kontinuitását tűzi ki zászlajára. A program keretében 136, javarészt fehér és hatalmas márványépület nő ki a földből számos köztéri szobor kíséretében, amelyek mind-mind valamely macedón hőst, írót, történelmi személyt hivatottak bemutatni. Ezzel egyrészt a szomszédos Görögország orra alá törtek borsot, elvitatva tőlük bizonyos történelmi eseményeket és személyeket, másrészt a turizmust is lendületére indították.

img_9731.JPEG

img_0674.JPEG

A négy éven át tartó építkezési roham megszámlálhatatlan belpolitikai indulatot váltott ki és közel 700 millió dollárt emésztett fel. Ám tény, hogy ennek eredményeként a giccses, folyóparti városkép, háttérben a Kale erőddel és török bazárral igazán különleges élményt ad a Szkopjéba látogatóknak és vonzza a turistákat.

img_9430.JPEG

img_9389.JPEG

Itt hatványozottan teljesül az a mondás, hogy legyen valami új, legyen valami régi és legyen valami kék, ami jelen esetben a szinte felhők nélküli kék eget és mediterrán klímát jelenti. A modern épületeken kívül azért jócskán vannak még szépségek Szkopjéban, amelyek közül a teljesség igénye nélkül az alábbiak voltak a személyes kedvenceim.

img_9408.JPEG

Tvrdina Kale erőd

A város legmagasabb pontján, a Samoilova dombon található erőd története messzi időkre nyúlik vissza. Eredetileg az i.sz. 6. században építették, de a számos, környéket sújtó földrengés miatt már nem az eredeti formájában látható. Sajnos a legutóbbi, 1963-as rombolás után nem építették újjá, így egyes részei az omlásveszély miatt nem is látogathatóak.

img_0585.JPEG

2006-ban régészeti ásatások kezdődtek a vár területén, amelynek során neolitikumi településmaradványokat, többek közt egy fából készült szélmalmot és növényi motívumokkal díszített agyagedényeket találtak az i.e. 3000 időkből. Mivel a leletek és az egykori házmaradványok jóval az erőd szintje alatt voltak, így ezek arra engednek következtetni, hogy a görögök által még Szkúpiként ismert helyen egykor egy település volt, amelyre szó szerint később ráépítették a védelmi szerepet betöltő erődöt.

img_9651.JPEG

img_9606.JPEG

Kiállítóhelyet vagy múzeumot nem érdemes keresni a várfalakon belül, mert nincsenek, ellenben a macedón lobogókkal megtűzdelt várfalon sétálva lenyűgöző látvány nyílik a várost kettészelő Vardar folyóra, különösen naplemente idején.

img_9601.JPEG

img_9648.JPEG

Čaršija bazár

Számomra mindig különösen érdekes egy idegen ország piacának megtekintése, pláne ha bazárról van szó. A Balkán legrégebbi és legnagyobb piaca, a Čaršija, Szkopje szívében található és a 12. század óta fontos szerepet töltött be a régió kereskedelmében.

img_0535.JPEG

img_0537.JPEG

A macskaköves utcákon járva olyan érzésem volt, minta Törökországban lennék azzal a különbséggel, hogy itt senki nem akart berántani az üzletbe, vagy kezdett heves alkudozásba, hogy vásároljak valamit. Pedig szép árukból nem volt hiány: a papucsoktól elkezdve az ékszereken át a régiségekig minden fellelhető a sikátoros kis utcácskákon.

 

img_9481.JPEG

Mindez néhol modern művészettel megspékelve, mint ahogy az esernyős utca is, amely kísértetiesen hasonlít a szentendrei verzióra. Úgy látszik nem csak hazánkban ihlette meg a művészeket az ernyő, függetlenül attól, hogy az év 365 napja közül mennyin esik az eső. A bazárban járva a kebab és a chevapchichi megkóstolása kihagyhatatlan programnak tűnt, csakúgy mint este beülni egy bárba és egy limonádé mellett mangós vízipipát szívni, vagy egy török kávét inni.

img_9685.JPEG

Musztafa pasa mecset

A Čaršija bazár utcáit járva nem kell sokat keresgélni ahhoz, hogy az ember egy mecsetre bukkanjon, tekintve, hogy a macedón lakosság kb. 35%-a muzulmán vallású.

img_0497.JPEG

Azonban, ha igazán szépet szeretnénk látni, akkor a Musztafa pasáról elnevezett mecsetbe érdemes ellátogatni. A város magaslatán álló épület 1492-ben épült és bár az 1963-as földrengés kárt okozott benne, török segítséggel ismét eredeti szépségében látható. A mecsetbe való belépés a hívők mellett a turisták részére is ingyenes, illő öltözetben és mezítláb. Habár tudom, hogy a teljes testet takaró öltözet előírás a nők részére, a karom miatt nem szóltak, hogy bugyoláljam be azt is kendővel, úgyhogy ezt nézzétek el nekem.

img_9490.JPEG

img_9510.JPG

A konstantinápolyi építészetet tükröző mecset belseje lenyűgöző: a kék-piros növényi indák (arabeszkek) bámulatosan fonják körbe ablakokat és a 47 méter magas kupolát, így megéri elidőzni benne és minden részletet jó alaposan megvizsgálni. img_9499.JPEG

img_9496.JPEG

Ha pedig mindezzel megvagyunk, akkor folytassuk a mecset udvarában a szemlélődést, ahol egy szökőkút és illatozó rózsakert mellett Musztafa pasa lányának türbéje is helyet kapott.

 img_9491.JPEG

Szkopjei vízvezeték

Területileg már Vizbegovohoz tartozik, de általában Szkopjét szokták megadni referenciapontként ehhez a csodás akvadukthoz, amely nemcsak az egyetlen ilyen hely Észak-Macedóniában, hanem a volt Jugoszlávia területén is az egyik legszebbnek számít a spliti Diocletianus és a montenegrói Bar vízvezetéke mellett.

20190610_070357229_ios.jpg

Három teória látott napvilágot a keletkezését illetően. Az első szerint a római korban épült az 1. évszázadban és ivóvizet szállított a Szkúpi településen élőknek. A második szerint a bizánci időszakban I. Jusztiniánusz idején (5.sz) és a Justiniana Prima nevű települést látta el vízzel. A harmadik szerint pedig az ottomán időben, a 16. században épült, és a török fürdőket, a hammamokat szolgálta.

20190610_070511338_ios.jpg

Akármelyik is igaz a fentiek közül az biztos, hogy a 18. századig használatban volt a ma már csak 386 méter hosszú és 55 ívet számláló vízvezeték, amely páratlan látványt nyújt a puszta közepén. A füge is lassan beérik mellette, úgyhogy aki nyár közepén keresi fel a helyet, annak ajánlom figyelmébe ezt a tényt is.

img_1184.JPEG

img_1232.JPEG

Teréz anya emlékháza

Szkopje nevét hallva talán a legtöbb embernek Teréz anya jut az eszébe, aki a világ szegényeiért végzett áldozatos munkájával a 20. század egyik legjelentősebb alakjának számít. Nem véletlenül kapott számos kitüntetés mellett béke Nobel-díjat és avatták szentté 2016-ban.

img_0702.JPEG

img_0596.JPEG

Amikor született, akkor még Észak-Macedónia az Oszmán Birodalom része volt, ezért születési helyeként ne lepődjünk meg, ha Szkopje helyett Üsküböt látjuk, ugyanis ez a város török neve. A szülői háza ma már nem áll, csak egy tábla mutatja az egykori helyét, ellenben egy emlékház épült a tiszteletére, amelyben kegytárgyak mellett számtalan fotó és kiállítási tárgy mutatja be a szent életútját.

Szkopjéban nagy kultusza van Teréz anyának. Nemcsak szuvenírek formájában, h

img_0703.JPEG

img_0712.JPEG

anem a belváros szinte minden pontján felbukkan réztáblák formájában is (én szám szerint 22 darabot láttam), amelyek Teréz anyát ábrázolják egy-egy tőle származó macedón és angol nyelvű idézet kíséretében. Számomra a legszebb tőle az élet himnusza tőle, amelynek minden sorával mélyen egyetértek, különösen az utolsóval.

„Az élet egyetlen – ezért vedd komolyan!
Az élet szép – csodáld meg!
Az élet boldogság – ízleld!
Az élet álom – tedd valósággá!
Az élet kihívás – fogadd el!
Az élet kötelesség – teljesítsd!
Az élet játék – játszd!
Az élet vagyon – használd fel!
Az élet szeretet – add át magad!
Az élet titok – fejtsd meg!
Az élet ígéret – teljesítsd!
Az élet szomorúság – győzd le!
Az élet dal – énekeld!
Az élet küzdelem – harcold meg!
Az élet kaland – vállald!
Az élet jutalom – érdemeld ki!
Az élet élet – éljed!”

Legközelebbi beszámolómban Szkopje különleges negyedébe kalauzollak el bennetek, Suto Orizariba. Oda, ahova nemcsak, hogy turisták nem mennek, hanem a város többi lakója is elég ritkán teszi be a lábát. Hogy miért, arról hamarosan olvashattok részletesen is.

img_9574.JPEG

traveladdictlogo_cmyk.jpg

Ne maradj le semmiről! További képekért és történetekért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!