Somoskő: országhatáron innen és túl
2019. május 30. írta: traveladdict

Somoskő: országhatáron innen és túl

Miről kapta a nevét Somoskő? Hogyan térhet haza egy vár? Mit lehet tudni erről a somfával borított, gyönyörű Nógrád megyei helyről? Az egész ott kezdődött, hogy egyáltalán nem is ide készültem látogatóba. Sóshartyán volt az úticél, ahol Google barátom szerint hatalmas, vérvörös pipacsmezők voltak 2017 és 2018 májusában is.

img_8425.JPEG

Mivel napok óta ellenállhatatlan késztetést éreztem arra, hogy gyerekkori emlékeket felidézve sok-sok pipacsot lássak, ezért a 120 km-es távolság ellenére is útnak indultam Salgótarján felé.  Az odavezető úton örömmel láttam, hogy az árokparton itt-ott pár szál piros virág lengedezik a szélben, ezért egyre nagyobb lelkesedéssel haladtam tovább az úton. Akkor még nem tudtam, hogy hatalmas csalódás vár rám a faluban.

img_8068.JPG

Nemhogy pirosmező, de még pipacs sem volt sehol, az ikonikus rétet ugyanis a tavalyi évben lekaszálták. Sajnos a pipacs mezőgazdasági szempontból nem szívesen látott vendég és a gondos irtás következtében ma már csak elhagyatott helyeken, sínek és szántások mentén lehet találkozni velük nagyobb mennyiségben. Mérhetetlenül csalódott voltam, hogy sehol semmi pipacs és feleslegesen utaztam ennyit. Ám mielőtt visszafordultam volna Budapest felé, megpillantottam a közelben lévő dombtetőn egy várat, így kíváncsian arrafelé vettem az irányt.

img_8195.JPG

A vár szabályos, henger alakú tornyához közeledve olyan picit érzésem volt, mintha újra Tallinnban volnék, de sajnos vagy nem sajnos nem ott voltam. Hanem a somoskői vár udvarában, amely nemcsak látványilag, hanem történeti szempontból is igazán figyelemreméltó.

img_8183_1.JPG

Somoskő nevének az eredetére kétféle teória látott napvilágot. Az első, szó szerinti fordításban egy somfával borított köves helyről van szó. Ami bizonyára igaz is, tekintve hogy sok somfa van a környéken. A másik értelmezés a somosodik, azaz hasadozik szóból ered és a közelben lévő bazaltzuhatagra utal, amely vulkáni tevékenység eredményeként jött létre. A 9 méteres magasságot is elérő, megszilárdult bazaltoszlopok ritka geológiai képződménynek számítanak, és a világon mindössze négy helyen láthatóak. Érdekességként, erről a vidékről, egészen pontosan a macskalyuki bányából származnak a Budapest utcáit borító macskakövek nagy része is.

img_8054.JPG

A domboldalon, a vár felé vezető első állomás egy picike faház, amely a Petőfi kunyhó nevet kapta. Nem véletlenül, ugyanis a híres költő 1845. június 12-én járt itt és az ő emlékét érzi a pihenőhely.

img_8051.JPG

img_8052.JPG

Az Anyám tyúkja szerzőjén kívül még számos, híres történelmi személy fordult meg a somoskői várban, mint például Balassi Bálint, aki gyakran látogatott a várban élő Losonczi Annához és aki nélkül nem léteznének ma a híres Júlia-versek sem. Maga a vár az 1241-es tatárjárás után épült az 526 méter magas domb tetején javarészt a közelben lévő bazaltoszlopokból és az évszázadok során nemcsak gazdát, hanem országot is cserélt. A törökök kezére jutott somoskői várat 1593-ban sikerült visszafoglalnunk, amely később a Rákóczi-szabadságharcban vérontás nélkül és egyetlen várként a felkelő kurucok kezébe került.

img_8106.JPG

Az első világháborút lezáró trianoni béke után azonban megpecsételődött a hely sorsa. A szerződés értelmében a várat ugyanis Csehszlovákiának ítélték, míg az alatta elterülő település Magyarország határain belül maradt. Ez a kettévágott helyzet a mai napig él: a falu itt, a vár ott.

img_8108.JPG

Az ezredforduló előtt, ha valaki a várba szeretett volna látogatni, csak jelentős kerülővel tehette meg, Szlovákia felől. Miután 1999-ben megnyitották a Somoskői várat a magyar oldalról is, sokáig csak útlevéllel lehetett a várba „utazni”, 2007 óta szerencsére már szabadon látogatható.

img_8139.JPG

Kár lenne kihagyni a várba való utazást akár a határon innen és túl kirándulóknak, ugyanis a tetejéről lenyűgöző kilátás nyílik a Somoskő és Somoskőújfalu településekre. A Medves-fennsík és Sátoros hegy zöldellő erdőivel és dombjaival leginkább a Windows XP háttérképernyőjére emlékeztett.

img_8060.JPG

img_8107.JPG

A panorámában gyönyörködve a lábam alatt mit ad Isten, nem egy pipacsba botlottam?! Másnap pedig megérkezett hozzá a hőn áhított pipacsmező is. Így nemcsak a történet és az élet zárult happy enddel, hanem a kedvenc gyerekkori versikém is valóra vált. „Sétálni ment Panka búzamezőbe, pillangós papucsba, hófehér kötőbe. Dalolgatva ballag, egyes-egymagába, virágtestvérkéi, vigyázzatok rája!”

img_8400.jpeg
traveladdictlogo_cmyk.jpg

Ne maradj le semmiről! További képekért és történetekért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!