Dél-Bosznia csodás látnivalói
2018. november 23. írta: traveladdict

Dél-Bosznia csodás látnivalói

Pár napos szarajevói városnézés után továbbindultunk Bosznia felfedezésére és dél felé vettük az irányt. Már az odafelé vezető autóút is felért egy önálló kirándulással, a Neretva folyó mentén haladva  egyik ámulatból a másikba esünk. A kristálytiszta, zöld színű folyó és a mellette magasodó 2000 méteres hegyek nem mindennapi látványt nyújtanak a sík terephez szokott szemnek, meg is álltunk több helyen fotózni. img_1540.jpgA Neretva-kanyon azonban nemcsak természeti szépségeket, hanem kulináris élvezeteket is tartogat az arra járóknak. Az út mentén számos helyen találkozni birkasütőkkel, ahol pillanatok alatt friss, gőzölgő étel kerül az asztalra némi kenyér és saláta kíséretében. Alapvetően nem vagyok birkahús párti, de meg kell hagyni, az itt készült étel igazán ízletes, kár lett volna kihagyni.img_1484.jpg

Ahogy egyre délebbre érünk és közeledünk Mostar felé, a korábban dúsan zöldellő táj megváltozik és mediterrán jelleget ölt. Kopár sziklák és útszéli árusok mellett haladunk el, akik olyan természetességgel árulják zsákokban a mandarint és a fügét, mint nálunk a burgonyát és a hagymát szokás. Az itthoni ár töredékéért jutottunk hozzá mézédes, napérlelte gyümölcsökhöz, amelyek a későbbi túrázások során kiváló szolgálatot tettek. 

img_1483.jpg

Mostar

Az egyetlen fix úticélunk Dél-Bosznián belül Mostar volt, mert mindenki azt mondta, Mostart és a hidat látni kell. Ha már híd, jöjjön egy kis érdekesség. Bosznia két UNESCO világörökséggel rendelkezik, ebből mindkettő egy-egy híd: Mostarban az Öreg-híd és Visegrádon (tényleg ez a neve!) Szokoli Mehmed pasa hídja. Ez utóbbit sajnos nem tudtuk megnézni, mert annyira távol esett mindentől, de ettől függetlenül is elhiszem, hogy Bosznia a hidak országa. Akár Szarajevóban a Miljacka folyón átívelő, vagy a Neretva völgyében lévő viaduktokat nézem, mindegyik egy-egy építészeti remekmű.

img_1058.jpgHa azt mondom, már csak a híd miatt is érdemes Mostarba menni, nem tévedek nagyot. A megszokott turistalátványossággal, miszerint némi aprópénzért cserébe fiatal fiúk a 24 méter magas hídról a vízbe vetik magukat, mi nem találkoztunk, bár november kétségkívül nem főszezonja a mutatványnak. 
img_0984.jpg

img_0999.jpg

A Neretva folyót átszelő Öreg-hidat eredetileg 1566-ban építették a törökök. 400 éven keresztül háborítatlanul állt, mígnem 1993-ban a délszláv háborúban a horvátok felrobbantották. A konfliktus, ahogy az ország minden részén, etnikai ellentétekre vezethető vissza. Mostar sokáig a Boszniai Horvát Köztársaság fővárosa volt, tekintettel arra, hogy a várost a mai napig is többségében horvátok lakják.

img_1003.jpg

Bár szerencsére az Öreg-hidat 2004-ben eredeti formájában helyreállították (a magyar honvédség is segített benne), a város kettéosztottsága továbbra is megmaradt. A Neretva bal partján élnek a kisebbségben lévő bosnyákok, míg jobb partján a horvátok. Külön iskoláik sportlétesítményeik vannak, egymással nem igazán érintkeznek. Én ebből turistaként nem tapasztaltam semmit, mindkét oldalon rendkívül kedves és segítőkész emberekkel találkoztam.

img_1013.jpg

img_1011.jpg

Mostar óvárosában járva óhatatlanul az az érzése van az embernek, mintha egy filmforgatás díszletei között járna. Gyönyörű köves utcáival, lakóházaival és bazársorával a város a mai napig megőrizte középkori ottomán jellegét. Ha már az építészeti remekeknél tartunk, érdemes felkeresni Koski Mehmed pasa mecsetét, mely egész Bosznia-Hercegovina legrégebbi dzsámija. Különlegessége a lenyűgöző belseje és Ferenc József császártól kapott óriási faliszőnyege mellett az, hogy fel lehet menni a toronyba is, ahonnan egészen káprázatos kilátás nyílik a Neretva folyóra és az Öreg-hídra.

img_1021.jpg

img_1056.jpg

Počitelj

Mostartól mindössze 15 km távolságra található karsztvárosban szó szerint megkövült és megállt az idő. Ahogy sok más település, Počitelj is a Neretva folyó partján épült és stratégiailag kiemelt jelentőséggel bírt évszázadokon át. A kopár hegy tetején magasodó erőd és a hozzá tartozó Kulina torony egyike a legrégebbi védelmi célokat szolgáló épületeknek egész Boszniában. Bár nincs róla pontos feljegyzés, mikor épült a város, de feltehetően 1444-re datálódik az alapítása.

img_1139.jpg

img_1148.jpg

A Mátyás király kezében is lévő Počitelj 1471-ben török megszállás alá került, ennek emlékét őrzi a kővárosban ma is megtalálható hammam (török fürdő), medresz (iszlám iskola) és mecset. Az Osztrák-Magyar Monarchia beköszöntével a város elveszítette korábbi jelentőségét, túlságosan távol esett az újonnan kiépült útvonalaktól. 1960-ra szinte teljesen elnéptelenedett, ám épületei szerencsére megőrizték eredeti állapotukat és szépségüket.

img_1160.jpgKözel két órás sétával a kőváros könnyen felfedezhető és bejárható. Nem szabad kihagyni a vár és bástyák megmászását sem, ahonnan gyönyörködni lehet a Neretva völgyében. Extra programként menet közben gránátalma is majszolható, amely Dél-Bosznia „csipkebogyó bokra” és novemberben van a szezonja.

img_1150.jpg

Međugorje

Međugorje legendás zarándokhely, amelyet turisták tízezrei látogatnak évente és visszatérve onnan csodákról számolnak be. A római katolikus egyház nem ismerte el hivatalosan, de a legendák szerint 1981-ben hat gyereknek is megjelent Szűz Mária a hegyen és az alábbi üzenetet küldte: „Ha tudnátok, mennyire szeretlek benneteket, örömötökben sírnátok.”

img_1202.jpg

A város főutcája tele van kegytárgyakat árusító boltokkal, ahol a Szűzanyáról mintázott szobrok, rózsafüzérek és szentképek mellett a hagyományos turista ajándékok is megtalálhatóak. A főtéren álló Szent Jakab templom engem sem külsőre, sem belsőre nem nyűgözött le, de puritánsága és modernitása ellenére folyamatosan tele van hívőkkel és naponta többször is miséznek. A templom mögötti parkban a stációkat bemutató mozaikképek mellett magasodik a Feltámadt Krisztus 7 méteres bronzszobra, amelynek jobb térdéből 2001 óta folyamatosan nedvesség szivárog. Sokan szentképet vagy rózsafüzért tartanak a szobor lábához, míg mások textilkendőkkel itatják fel a „könnyeket”.

img_20181103_125819.jpg

Való igaz, én is tapasztaltam, hogy valami szivárog a szoborból. Kutatók vizsgálták több alkalommal is, mi lehet a magyarázata a jelenségnek és annak a lehetőségét kizárták, hogy a szobor belsejében összegyűlt esővízről lenne szó. Nem megerősített laboratóriumi elemzések alapján emberi könnyekre utal a folyadék összetétele.

Međugorjében járva kihagyhatatlan látnivaló a Jelenések hegye és a Križevac, amely egy hegy tetején álló hatalmas kereszt. A felfelé vezető út nagyon nehéz és rögös, érdemes strapabíró cipővel nekivágni a közel 1 órás hegyi menetnek. A domb tetején elénk táruló látvány és misztikus hangulat azonban minden fáradságot bőven kárpótol.

img_1228v.jpg

img_1229v.jpg

Blagaj Tekija

Ha már zarándokhelyeknél tartunk, a dervisek egykori otthonát, a Blagajban lévő tekkét nem szabad kihagyni. A Buna folyó torkolatában épült 600 éves kolostor gyönyörű belső termeivel, korabeli bútoraival és imaszőnyegeivel igazán különleges élményt nyújt a látogatóknak. A nyugalom szinte tapintható: nincs szükség sem szavakra, sem különösebb magyarázatra az épület belsejében járva. A blagaji kolostort a 15. században alapították ottomán stílusban és 1952-ig éltek itt dervisek, amíg el nem űzték őket.

img_1468.jpg

De kik is azok a dervisek? A szó eredeti jelentése vallásos koldus. Valóban ebből éltek, miközben bejárták az egész muzulmán világot. Tudásuk, bölcsességük és költészetük (pl: Gül Baba) legendás volt. A dervisek misztikus kapcsolatban állnak Allahhal, meditációval és tánccal kerülnek közelebb hozzá. A leghíresebbek a kerengő, táncoló dervisek, akik  főként Törökország területén élnek. 

img_1419.jpg

Az itt élő bektasik rend tagjai főként a világ teremtésén elmélkedtek és a középkori, keresztény szerzetesekhez hasonlóan aszkétaéletet éltek. A tekkében két szent sírja is helyet kapott, akik nevéhez a rend alapítása köthető: Asik pasa és Sari Saltuk.

img_1453.jpg

Kravica-vízesés

Nem messze a horvát határtól található Bosznia egyik legszebb vízesése, ahol is a Trebizat folyó 30 méter magasságból zúdul a mélybe. Ami igazán látványos benne az az, hogy több vízesés alkotja és 120 méter szélességben hol kisebb vízfolyamokban csordogálva, hol pedig hangos robajjal hömpölyög a víz a gyűjtőmedencébe.

img_1261.jpgA vízeséshez közeledve óriási párafüggöny veszi körbe az embert, érdemes ennek megfelelően fejfedővel készülni. Nem terveztem, hogy bármilyen, vízzel kapcsolatos rituális szertartást végezzek a nyáron is csak 15 fokos vízben, de biztos ami biztos, erre egy tábla is figyelmeztet, hogy tilos. Ellenben raftingolni, piknikezni, vagy túrázni a vízesés körül kifejezetten ajánlott, főleg a nyári időszakban.

img_1266_1.jpg

Neum

Bosznia-Hercegovina egyetlen tengerparti települése az Adriai-tenger partján fekvő Neum. A mindössze 24 km hosszú partszakasz történelme igazán különleges, ugyanis azért került Boszniához, mert Velence és Dubrovnik átadta a területet a törököknek, kvázi ütközőzónát kialakítva a nagyhatalmak között. Épp naplementére értünk Neumba és egy tál tengeri herkentyű elfogyasztása mellett átadtuk magunkat újra a nyárnak egy hűvös, novemberi estén. 

img_1313.jpg

traveladdictlogo_cmyk.jpg

Ne maradj le semmiről! További képekért és történetekért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!